Végre kezdődik! - sóhajtottam fel a Magyarország-Kazahsztán férfi vízilabda mérkőzés lefújása után. Bár a világbajnokság már egy hete tart, igazán csak most  kezdődik. Miért gondolom így? Elárulom.

Magyar szemmel nézve eddig túl sok izgalmat nem hozott a 2013-as évi vízilabda világbajnokság. Tulajdonképp ezt már a csoportbeosztás után tudtuk mind a női, mind a férfi válogatottunk esetében. A lányoknak a D-csoportban egyetlen potenciális ellenfele akadt volna, a legutóbbi Európa-bajnokságot megnyerő Olaszország azonban mégsem lett az. A Brazília és a Kazahsztán elleni meccs pedig edzésnek jó volt. Igazából már ránézésre lehetett tudni, hogy ebben a csoportban Magyarország vagy az első, vagy a második helyen végez, és miután a lebonyolítás szerint a 4x4-es csoportokból mindegyik csapat továbbjut, így a nyolcaddöntős ellenfél sem lehet verhetetlen. Pláne, hogy a mieink megnyerték a D-csoportot, így a nyolc közé jutásért Nagy-Britanniával játszottak. A kérdés igazából csak az volt, mennyivel nyerünk. Ezen meg annyira nem lehet izgulni, még akkor sem, ha végre élőben közvetítette a mérkőzést a köztévé.

Nagy jóstehetség ahhoz sem kellett, hogy a fiúk is vagy az első, vagy a második helyen jutnak majd túl a csoportkörön. Ráadásul a párhuzamos csoport összeállítására pillantva arra is lehetett fogadni, hogy a nyolcaddöntőt is könnyedén veszi az átalakulóban lévő válogatottunk. Persze lehetett szurkolni annak, hogy verjük meg a csoportban a szerbeket, ami persze nem sikerült, de ezzel a vereséggel kalkuláltunk is. Azzal kevésbé, hogy az ausztrálokkal csak döntetlent játszunk, pedig a felkészülési meccsek során Ausztrália csapata bizony elkapott néhány "nagyot" is. Azonban a második helyhez ez is elég volt, de akkor sem történt volna tragédia, ha a harmadikon végzünk. Akkor nem Kazahsztán az ellenfelünk a nyolcaddöntőben, hanem Németország, akit - csapatépítés ide, vagy oda - nekünk vernünk kell bárhol és bármikor. Persze a kazahokat is legyőztük, bár nehezen indult. De a fiúknak tulajdonképp két negyednyi játék is elég volt ahhoz, hogy a nyolc közé kerüljenek. Így személy szerint csak azon izgultam, hogy nehogy valahonnan megtudjam az eredményt azelőtt, hogy a köztévé felvételről megmutatná a mérkőzést.

A magyar női és a férfi vízilabda válogatottnak is minden most kezdődik el. A lányoknak a négy közé jutásért a hollandokat kell megverniük, a fiúknak pedig a görögöket. Hollandia mindig nagyon nehéz ellenfél, de a magyar csapat játéka eddig meggyőző volt - mármint az olaszok elleni meccsen, mert a többiből túl sok következtetést nem lehetett levonni. A hollandok nehéz csoportba kerültek, ahol az üzbégeket a papírformának megfelelően simán verték, kikaptak viszont a házigazda spanyoloktól, az oroszokkal pedig döntetlent játszottak. Így pedig csak a csoport harmadik helyén végeztek. A nyolcaddöntőben viszont győztek a korábbi vb ezüstérmes Kína ellen, akik értelemszerűen csoportmásodikként kerültek a legjobb 16 közé.

Korábban férfi vízilabdában még örültünk is volna a görögöknek, most viszont nem. A felkészülési meccsek során ugyanis kétszer is vereséget szenvedtünk tőlük, legutóbb épp a hazai rendezésű Vodafone-kupán. De itt az alkalom a visszavágásra. Ami azonban tényleg nem lesz egyszerű, hisz Görögország úgy végzett az A-csoport élén, hogy a jó erőkből álló Montenegro és Spanyolország ellen is nyert. Szóval a magyar csapatnak a legjobbját kell hoznia a negyeddöntőben, ha a négy közé akar jutni.

Persze tudom, sok csapatnak ma már befejeződött a vízilabda vb, de a magyaroknak igazán még csak ezután jön a java. Végre kezdődik!

Kép forrása: vlv.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.