2013.07.09. 15:22
Ilyen volt a VOLT - szerintem... Part I. Zenebuddhizmus
A fesztiválozást pont nekem találták ki. Korábban minden évben a balatonbolgári borfesztiválon töltöttem a nyarakat, de idén fordult elő először, hogy Magyarország egyik legkedveltebb fesztiválján bulizhattam öt napon keresztül. Amikor az egyik barátnőmmel eldöntöttük, hogy idén bizony fesztiválozni fogunk, csak az a kérdés maradt nyitott, hogy melyik fesztivál lesz a megfelelő választás. Először a Tomorrowlandra gondoltunk, de ezt költségvetési szempontok miatt elvetettük, majd a Balaton Sound került szóba, aztán ahogy szépen sorban napvilágra kerültek a fellépők nevei, már tudtuk, a VOLT kell nekünk. Három szempontot vettünk figyelembe: legyen elektronikus zene, legyen rock zene és - ami számomra a legfontosabb volt - , minél több magyar fellépő legyen egy helyen. A VOLT pedig - Dévényi Tibi bácsi után szabadon - mind a három kívánságunkat teljesítette!
VOLT Fesztivál 0. nap = ZENEBUDDHIZMUS
A legnagyobb erőpróba a 0. napon várt ránk. Részemről 5 óra vonatozás után 2,5 óra várakozás következett a többiekre, majd 3 óra még a tűző napon mire hozzájutottunk a heti jegyet szimbolizáló karszalagunkhoz. Mire este 7-re bejutottunk a Camping területére (így a PASO-ról már lemaradtunk), sátorhelyet már csak lent a völgyben találtunk, bár utólag azt mondom, a legjobb helyen voltunk. Életem első sátorállításával akadtak némi gondok, így végül nem is én állítottam fel - lebontani viszont azért sikerült :). Újdonsült otthonainkat azonban hamar magukra hagytuk, hisz 20 órától Punnany Massif szülinapi házibuli várt ránk a Petőfi Rádió Színpadon.
Apropó Petőfi Rádió. Jobb dolog talán nem is történhetett volna az undergroundnak nevezett magyar zenei élettel, minthogy a nagy múltú közszolgálati rádió 2007-ben arculatot váltott és elkötelezte magát amellett, hogy olyan zenéket játsszon, amelyek az országos kereskedelmi rádiókon nem igazán kerülnek be a kínálatba. Így nem is csoda, ha ma már a hazai fesztiválokon a magyar underground előadók koncertjei tömegeket vonzanak. A 10 éves Punnany Massif szülinapi buliján sem volt ez másképp, amelyen a nagy nevekből nem volt hiány. Az ünnepelt mellett fellépett a Hősök, A Köztársaság Bandája, Halott Pénz, a Mary Popkids, a Carbonfools, az Irie Maffia, Brains és még sokan mások. Akik mellett nem tudok elmenni szó nélkül az Akkezdet Phiai. Jelentem, a magyar kortárs költészet (kk) él és virul, csak átalakult, és hip-hop köntöst öltött. Íme a bizonyíték:
Akkezdet Phiai: Budepesmód
Budapest füstös nappalim,
ahova talpig fáradtan
érek haza aznap is,
ha éppen otthon maradtam.
Budapest a dús szád.
A Duna a mosolyod,
ha fürdéskor a duschbad
épp az ajkadon csorog.
Budapest az önmarcang,
a hídvám és a sarc.
Egy elmemélyi néma hang.
Egy arc nélküli arc.
Ha szélesebb lenne,
lehetne gyúrópad.
Rajta tricepszezne
egész Európa.
Budapest az éjszaka:
egy lehordott zsúrnadrág.
Épp hogy egy kissé szakadt.
Épp hogy túl nagy rád.
Tömény szoknyaköltemény.
Klasszikus, de kortárs.
A konformizmus kosztümén
Pest a mélydekoltázs.
Budapest izzadt, sós ing
csak úgy belehányva
Európa shopping
papírzacskójába.
Pánik és malteregó.
Kis szájszéli komplexus.
Egy kifosztott Tesco
polcán hagyott konzervhús.
Pest: erkélyen disznót vágni.
Lakótelep, terasz, kiskád.
Hogy tavasszal a Kosztolányin
virágzanak a rasszisták
Pest a füst, az alkohol,
adatok a vérben.
Pest, hogy feszt italozol
akkor is, ha épp nem.
Pest, hogy késni megszokol,
Pest, hogy nem is méred.
Pest egy lusta metronóm
nyelvén az eltérésed.
Pest egy kimustrált szokol
porlasztotta éter.
Szemcsés hanghullámokon
megszakadó vétel.
Budapest borsósüket
fal mi befogja fülét:
Féli megértésüket.
Pest rossz hallókészülék.
Pest: gyors lakóházak,
lerakat és outlet,
az elme alagsorában
egy kiadó ötlet.
Pest a lakáskultúra,
s hogy realestate kívánok.
Pest a jólét kontúrja:
dívák és díványok.
Város túl a városon.
Ahol várom, ott van.
Pest egy távoli rokon
épp látogatóban.
Talán én is Pest vagyok...
Pest a pestiségem.
Pest,hogy rég Pesten lakok,
s nem lettem pesti mégsem.
Egy rag, mi rossz helyen csüng.
Egy képző, miből jel lett.
Pest, hogy elbeszédülünk
folyton egymás mellett.
Pest, hogy az ív inspirál,
ha körhintál a rím, a stíl.
Pest egy tele írt spirál
lapon a rotringlispil.
A szókötés, a kézimunka,
egy kényszerből felvett
póz, hogy egyre csak magunkra,
hogyha öltünk nyelvet.
Pest az etvasz és a kunszt,
hogy mersz még bravúrozni.
Pest, hogy végül megtanulsz
bilincsben azsúrozni.
Budapest egy gruppen,
mi egyszer tán elszinglisül.
De most tág, s ez így gutten:
dugjuk dajcsul s inglisül.
Elégia és pátosz.
Pest hogy már csak körben...
hajón belül lapátolsz
egy felmosóvödörben.
Hogy a halált vállalom.
Pest: kő az epében.
Szép, gömbölyű fájdalom
az ország közepében.
Amennyiben a Budepesmód kötelező anyag lenne irodalomból, a diákoknak nyilván nem okozna sok gondot a memorizálása, hisz a szöveg talán már jobban megy nekik, mint egy Ady versé, és ezt a VOLT-on is bizonyították. Valószínű, hogy kortárs költőink "legromantikusabb" dala, a Phasskivan szövege is elraktározódott már a fejükben, mint ahogy a Punnany Massif Telik című dalát is kívülről fújta mindenki.
"Zöld volt a mező, színes a rét
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég"
Ez a két sor garantáltan beleég az agyadba és napokig nem szabadulsz tőle. Teszteltem és működik. Próbáld ki Te is!
A nap végére pedig még két bölcsességgel is gazdagabb lettem:
1. Nem az a jó fesztiválózó, aki a 0. nap után másnapos, hanem az, aki már a 0. napon az. (Kiss Ádám)
2. A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus (Akkezdhet Phiai)
... és ekkor még csak a 0. napnak volt vége.
Szólj hozzá!
Címkék: VOLT Fesztivál
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.